1 Then Pilate took Jesus and flogged him.2 And the soldiers twisted together a crown of thorns and put it on his head and arrayed him in a purple robe.3 They came up to him, saying, “Hail, King of the Jews!” and struck him with their hands.4 Pilate went out again and said to them, “See, I am bringing him out to you that you may know that I find no guilt in him.”5 So Jesus came out, wearing the crown of thorns and the purple robe. Pilate said to them, “Behold the man!”6 When the chief priests and the officers saw him, they cried out, “Crucify him, crucify him!” Pilate said to them, “Take him yourselves and crucify him, for I find no guilt in him.”7 The Jews answered him, “We have a law, and according to that law he ought to die because he has made himself the Son of God.”8 When Pilate heard this statement, he was even more afraid.9 He entered his headquarters again and said to Jesus, “Where are you from?” But Jesus gave him no answer.10 So Pilate said to him, “You will not speak to me? Do you not know that I have authority to release you and authority to crucify you?”11 Jesus answered him, “You would have no authority over me at all unless it had been given you from above. Therefore he who delivered me over to you has the greater sin.”12 From then on Pilate sought to release him, but the Jews cried out, “If you release this man, you are not Caesar's friend. Everyone who makes himself a king opposes Caesar.”13 So when Pilate heard these words, he brought Jesus out and sat down on the judgment seat at a place called The Stone Pavement, and in Aramaic Gabbatha.14 Now it was the day of Preparation of the Passover. It was about the sixth hour. He said to the Jews, “Behold your King!”15 They cried out, “Away with him, away with him, crucify him!” Pilate said to them, “Shall I crucify your King?” The chief priests answered, “We have no king but Caesar.”16 So he delivered him over to them to be crucified. So they took Jesus,17 and he went out, bearing his own cross, to the place called The Place of a Skull, which in Aramaic is called Golgotha.18 There they crucified him, and with him two others, one on either side, and Jesus between them.19 Pilate also wrote an inscription and put it on the cross. It read, “Jesus of Nazareth, the King of the Jews.”20 Many of the Jews read this inscription, for the place where Jesus was crucified was near the city, and it was written in Aramaic, in Latin, and in Greek.21 So the chief priests of the Jews said to Pilate, “Do not write, ‘The King of the Jews,’ but rather, ‘This man said, I am King of the Jews.’”22 Pilate answered, “What I have written I have written.”23 When the soldiers had crucified Jesus, they took his garments and divided them into four parts, one part for each soldier; also his tunic. But the tunic was seamless, woven in one piece from top to bottom,24 so they said to one another, “Let us not tear it, but cast lots for it to see whose it shall be.” This was to fulfill the Scripture which says, “They divided my garments among them, and for my clothing they cast lots.” So the soldiers did these things,25 but standing by the cross of Jesus were his mother and his mother's sister, Mary the wife of Clopas, and Mary Magdalene.26 When Jesus saw his mother and the disciple whom he loved standing nearby, he said to his mother, “Woman, behold, your son!”27 Then he said to the disciple, “Behold, your mother!” And from that hour the disciple took her to his own home.28 After this, Jesus, knowing that all was now finished, said (to fulfill the Scripture), “I thirst.”29 A jar full of sour wine stood there, so they put a sponge full of the sour wine on a hyssop branch and held it to his mouth.30 When Jesus had received the sour wine, he said, “It is finished,” and he bowed his head and gave up his spirit.31 Since it was the day of Preparation, and so that the bodies would not remain on the cross on the Sabbath (for that Sabbath was a high day), the Jews asked Pilate that their legs might be broken and that they might be taken away.32 So the soldiers came and broke the legs of the first, and of the other who had been crucified with him.33 But when they came to Jesus and saw that he was already dead, they did not break his legs.34 But one of the soldiers pierced his side with a spear, and at once there came out blood and water.35 He who saw it has borne witness—his testimony is true, and he knows that he is telling the truth—that you also may believe.36 For these things took place that the Scripture might be fulfilled: “Not one of his bones will be broken.”37 And again another Scripture says, “They will look on him whom they have pierced.”38 After these things Joseph of Arimathea, who was a disciple of Jesus, but secretly for fear of the Jews, asked Pilate that he might take away the body of Jesus, and Pilate gave him permission. So he came and took away his body.39 Nicodemus also, who earlier had come to Jesus by night, came bringing a mixture of myrrh and aloes, about seventy-five pounds in weight.40 So they took the body of Jesus and bound it in linen cloths with the spices, as is the burial custom of the Jews.41 Now in the place where he was crucified there was a garden, and in the garden a new tomb in which no one had yet been laid.42 So because of the Jewish day of Preparation, since the tomb was close at hand, they laid Jesus there.
Luke
1 Ezután valamennyien elindultak, és elvitték őt Pilátushoz.2 Ott így kezdték vádolni: Megállapítottuk, hogy félrevezeti népünket, ellenzi, hogy adót fizessünk a császárnak, és azt állítja magáról, hogy ő a felkent király.3 Pilátus megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Ő pedig ezt felelte: Te mondod.4 Pilátus erre így szólt a főpapokhoz és a sokasághoz: Semmi bűnt nem találok ebben az emberben.5 De azok még erősebben kiáltozták: Fellázítja a népet tanításával egész Júdeában, Galileától kezdve egészen idáig.6 Pilátus ezt hallva megkérdezte: Galileából való ez az ember?7 Amikor pedig megtudta, hogy Heródes fennhatósága alá tartozik, átküldte Heródeshez, aki szintén Jeruzsálemben tartózkodott ezekben a napokban.8 Amikor Heródes meglátta Jézust, nagyon megörült. Már jó ideje szerette volna látni, mert hallott róla, és azt remélte, hogy valami csodát tesz majd a szeme láttára.9 Hosszasan kérdezgette őt, de Jézus semmit sem válaszolt neki.10 Ott álltak a főpapok és az írástudók is, akik hevesen vádolták.11 Heródes pedig katonai kíséretével együtt megvetően bánt vele, kigúnyolta, és fényes ruhába öltöztetve visszaküldte Pilátushoz.12 Ezen a napon Heródes és Pilátus barátságot kötöttek egymással, korábban ugyanis ellenségek voltak.13 Pilátus összehívta a főpapokat, a vezetőket és a népet,14 és így szólt hozzájuk: Ezt az embert elém hoztátok azzal, hogy a népet félrevezeti. Íme, én előttetek hallgattam ki, és semmi olyan bűnt nem találtam ebben az emberben, amivel vádoljátok.15 De még Heródes sem, mert visszaküldte hozzánk. Láthatjátok, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem követett el:16 megfenyítem tehát, és elbocsátom.17 Ünnepenként pedig szabadon kellett neki bocsátania egy foglyot.18 Erre valamennyien felkiáltottak: Ezt öld meg! Barabbást pedig bocsásd el nekünk!19 Ez az ember a városban történt lázadás és gyilkosság miatt került börtönbe.20 Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szerette volna szabadon bocsátani Jézust.21 De ezek kiáltoztak: Feszítsd meg, feszítsd meg őt!22 Ő azonban harmadszor is így szólt hozzájuk: De hát mi rosszat tett ez az ember? Nem találtam benne semmiféle halált érdemlő bűnt: megfenyítem tehát, és elbocsátom.23 De azok hangos kiáltásokkal sürgették és követelték, hogy feszítsék meg. És kiáltozásuk győzött.24 Pilátus ekkor úgy döntött, hogy legyen meg, amit kívánnak:25 szabadon bocsátotta azt, akit kértek, aki lázadás és gyilkosság miatt volt börtönben, Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak.26 Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után.27 Követte őt a nép és az asszonyok nagy sokasága, akik jajgattak, és siratták őt.28 Jézus pedig feléjük fordulva ezt mondta nekik: Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok,29 mert íme, jönnek majd napok, amikor ezt mondják: Boldogok a meddők, az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!30 Akkor majd kiáltani kezdik a hegyeknek: Essetek ránk! – és a halmoknak: Borítsatok el minket!31 Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi történik a szárazzal?32 Két gonosztevőt is vittek, hogy vele együtt végezzék ki őket.33 Amikor arra a helyre értek, amelyet Koponya-helynek hívtak, keresztre feszítették őt és a gonosztevőket: az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől.34 Jézus pedig így könyörgött: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! Azután sorsvetéssel megosztoztak ruháin.35 A nép ott állt és nézte. A főemberek pedig velük együtt így csúfolódtak: Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő a Krisztus, az Isten választottja!36 Kigúnyolták a katonák is, odamentek hozzá, ecetet vittek neki,37 és így szóltak: Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat!38 Felirat is volt a feje fölött görög, latin és héber betűkkel írva: EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA.39 A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta őt: Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is!40 De a másik megrótta, ezt mondva neki: Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy!41 Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el.42 Majd így szólt: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba!43 Jézus így felelt neki: Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.44 Tizenkét órától három óráig sötétség lett az egész földön.45 A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt.46 Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet! És ezt mondva meghalt.47 Amikor a százados látta, hogy mi történt, dicsőítette Istent, és így szólt: Ez az ember valóban igaz volt.48 És az egész sokaság, amely erre a látványra összeverődött, amikor látta a történteket, mellét verve tért haza.49 Jézus ismerősei pedig mindnyájan és az őt Galileától fogva követő asszonyok távolabb állva szemlélték mindezt.50 Volt egy József nevű ember, Arimátiából, a júdeaiak egyik városából, a nagytanács tagja, derék és igaz férfiú,51 aki nem értett egyet a többiek döntésével és eljárásával, mert várta az Isten országát.52 Ő elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét.53 Azután levette, gyolcsba göngyölte, és elhelyezte egy sziklába vágott sírboltban, amelyben még soha senki sem feküdt.54 Az ünnepi előkészület napja volt, és hamarosan kezdődött a szombat.55 Elkísérték őt az asszonyok, akik együtt jöttek Jézussal Galileából, és megnézték a sírboltot meg azt is, hogyan helyezték el Jézus testét.56 Azután visszatértek, illatszereket és drága keneteket készítettek. Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint.
Mark
1 Korán reggel azonnal határozatot hoztak a főpapok a vénekkel és az írástudókkal együtt, vagyis az egész nagytanács. Azután Jézust megkötözve elvitték, és átadták Pilátusnak.2 Pilátus pedig megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Ő így válaszolt neki: Te mondod.3 A főpapok hevesen vádolták őt.4 Pilátus ismét megkérdezte tőle: Nem felelsz semmit? Nézd, mennyire vádolnak!5 Jézus pedig többé semmit sem válaszolt, ezért Pilátus elcsodálkozott.6 Ünnepenként pedig szabadon szokott bocsátani nekik egy foglyot, akit kértek.7 Volt akkor egy Barabbás nevű fogoly a lázadók között, akik a lázadás idején gyilkosságot követtek el.8 A sokaság tehát felmenve Pilátus elé kérte, hogy tegyen eleget a szokásnak.9 Pilátus pedig megkérdezte tőlük: Akarjátok, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát? –10 mert tudta, hogy irigységből szolgáltatták ki Jézust a főpapok.11 A főpapok azonban felbujtották a sokaságot, hogy inkább Barabbás elbocsátását követeljék.12 Pilátus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Mit tegyek akkor azzal, akit a zsidók királyának mondotok?13 Azok ismét felkiáltottak: Feszítsd meg!14 Pilátus megkérdezte tőlük: De mi rosszat tett? Azok pedig még hangosabban kiáltották: Feszítsd meg!15 Pilátus pedig, minthogy a sokaság kedvére akart tenni, szabadon bocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta, hogy megfeszítsék.16 A katonák bevitték őt a palotába, azaz a helytartóságra, és összehívták az egész őrséget.17 Bíborszínű köpenyt adtak rá, és tövisből font koronát tettek a fejére,18 és elkezdték köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya!19 Nádszállal verték a fejét, leköpdösték, és térdhajtással hódoltak előtte.20 Miután kigúnyolták, levették róla a bíbor ruhát, és felöltöztették a saját ruhájába. Majd kivitték, hogy megfeszítsék őt.21 Kényszerítettek egy arra menő embert, a cirénei Simont, Alexandrosz és Rúfusz apját, aki a mezőről jött, hogy vigye Jézus keresztjét.22 Elvitték őt a Golgota nevű helyre, ami ezt jelenti: Koponya-hely,23 és mirhás bort adtak neki, de ő nem fogadta el.24 Keresztre feszítették, és megosztoztak a ruháin, sorsot vetve, hogy ki mit kapjon.25 Kilenc óra volt, amikor megfeszítették.26 Felirat is volt a kereszten az ellene szóló vádról, amely így szólt: A ZSIDÓK KIRÁLYA.27 Vele együtt feszítettek keresztre két rablót, egyet jobb, egyet pedig bal keze felől.28 És így teljesedett be az Írás, amely ezt mondja: „És a bűnösök közé sorolták.”29 Akik elmentek mellette, fejüket csóválva káromolták, és ezt mondták: Te, aki lerombolod a templomot, és felépíted három nap alatt,30 mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!31 Hasonlóan a főpapok is gúnyolódva mondták maguk között az írástudókkal együtt: Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni.32 A Krisztus, Izráel királya szálljon le most a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk! Azok is gyalázták, akik vele együtt voltak megfeszítve.33 Amikor tizenkét óra lett, sötétség támadt az egész földön három óráig.34 Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: Elói, elói, lámá sabaktáni! – ami ezt jelenti: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?35 Néhányan az ott állók közül, amikor ezt hallották, így szóltak: Íme, Illést hívja.36 Valaki elfutott, és ecettel megtöltve egy szivacsot, nádszálra tűzte azt, inni adott neki, és így szólt: Lássuk csak, eljön-e Illés, hogy levegye őt?37 Jézus pedig hangosan felkiáltva kilehelte a lelkét.38 Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.39 Amikor pedig a százados, aki ott állt vele szemben, látta, hogy így lehelte ki a lelkét, ezt mondta: Bizony, ez az ember Isten Fia volt!40 Voltak ott asszonyok is, akik távolról figyelték; köztük a magdalai Mária, továbbá Mária, a kis Jakab és József anyja, valamint Salómé,41 akik követték őt, és szolgáltak neki, amikor Galileában volt, és sok más asszony is, akik vele mentek fel Jeruzsálembe.42 Amikor beesteledett, mivel az előkészület napja, vagyis szombat előtti nap volt,43 eljött az arimátiai József, a nagytanács tekintélyes tagja, aki maga is várta az Isten országát; bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét.44 Pilátus csodálkozott azon, hogy Jézus már meghalt, ezért hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy meghalt-e már.45 Amikor ezt megtudta a századostól, kiadatta a holttestet Józsefnek.46 Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé.47 A magdalai Mária és Mária, József anyja pedig figyelte, hova helyezték őt.
Matthew
1 Amikor megvirradt, a főpapok és a nép vénei valamennyien azt a határozatot hozták Jézus ellen, hogy halálra adják őt.2 Azután megkötözték, elvitték, és átadták Pilátusnak, a helytartónak.3 Amikor pedig Júdás, aki elárulta őt, látta, hogy elítélték, megbánta tettét, visszavitte a harminc ezüstöt a főpapoknak és a véneknek,4 és ezt mondta: Vétkeztem, mert ártatlan vért árultam el. De azok ezt mondták: Mi közünk hozzá? A te dolgod.5 Ekkor ő behajította az ezüstöket a templomba, és eltávozott, majd elment, és felakasztotta magát.6 A főpapok felszedték az ezüstöket, és így szóltak: Nem szabad a templom kincséhez tenni, mert vérdíj ez.7 Azután határozatot hoztak, és megvásárolták belőle a Fazekasmezőt, az idegenek számára temetőnek.8 Ezért hívják ezt a mezőt a mai napig Vérmezőnek.9 Ekkor teljesedett be Jeremiás próféta mondása: „És vették a harminc ezüstöt, a felbecsültnek árát, akit ennyire becsültek Izráel fiai,10 és odaadták a Fazekasmezőért, ahogyan megparancsolta nekem az Úr.”11 Jézust pedig a helytartó elé állították, aki ezt kérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Jézus pedig ezt felelte: Te mondod.12 De mikor a főpapok és a vének vádolták, semmit sem válaszolt.13 Akkor így szólt hozzá Pilátus: Nem hallod, mennyi mindennel vádolnak?14 Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.15 Ünnepenként a helytartó szabadon szokott bocsátani a sokaságnak egy foglyot, akit ők kívántak.16 Volt pedig akkor egy nevezetes foglyuk, akit Barabbásnak hívtak.17 Amikor tehát összegyűltek, Pilátus ezt kérdezte tőlük: Mit akartok, melyiket bocsássam nektek szabadon: Barabbást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak?18 Tudta ugyanis, hogy Jézust irigységből szolgáltatták ki neki.19 Mikor pedig a bírói székben ült, felesége ezt üzente neki: Ne avatkozz ennek az igaz embernek a dolgába, mert sokat szenvedtem ma álmomban miatta.20 A főpapok és a vének azonban rávették a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.21 A helytartó újra megkérdezte őket: Mit kívántok, a kettő közül melyiket bocsássam nektek szabadon? Azok ezt mondták: Barabbást.22 Pilátus így szólt hozzájuk: Mit tegyek akkor Jézussal, akit Krisztusnak mondanak? Mindnyájan azt kiáltották: Keresztre vele!23 Azután ezt kérdezte: De mi rosszat tett? Azok pedig még hangosabban kiáltoztak: Keresztre vele!24 Amikor Pilátus látta, hogy nem ér el semmit, sőt a zavargás még nagyobb lesz, vizet hozatott, a sokaság előtt megmosta a kezét, és így szólt: Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek a vérétől. A ti dolgotok!25 Az egész nép így kiáltott: Az ő vére mirajtunk és a mi gyermekeinken!26 Akkor szabadon bocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta őt, hogy megfeszítsék.27 Akkor a helytartó katonái magukkal vitték Jézust a helytartóságra, és az egész őrség köré gyűlt.28 Levetkőztették, bíborszínű köpenyt adtak rá,29 tövisből font koronát tettek a fejére, nádszálat adtak a jobb kezébe, és térdet hajtva előtte, gúnyolták őt: Üdvöz légy, zsidók királya!30 Azután leköpdösték, majd elvették tőle a nádszálat, és a fejét verték vele.31 Miután kigúnyolták, levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és elvitték, hogy keresztre feszítsék.32 Kifelé menet találkoztak egy cirénei emberrel, akinek Simon volt a neve: ezt arra kényszerítették, hogy vigye a keresztet.33 Amikor arra a helyre értek, amelyet Golgotának, azaz Koponya-helynek neveznek,34 epével kevert bort adtak neki inni. De amikor megízlelte, nem akart inni belőle.35 Miután megfeszítették, sorsvetéssel megosztoztak ruháin;36 azután leültek ott, és őrizték.37 Feje fölé függesztették az ellene szóló vádat, ezzel a felirattal: EZ JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.38 Vele együtt feszítettek keresztre két rablót is, az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől.39 Akik elmentek mellette, a fejüket csóválva káromolták,40 és ezt mondták: Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, ha Isten Fia vagy, és szállj le a keresztről!41 Hasonlóan a főpapok is gúnyolódva mondták az írástudókkal és a vénekkel együtt:42 Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne!43 Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha kedveli őt; hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok.44 A vele együtt megfeszített rablók is ugyanígy gyalázták.45 Tizenkét órától kezdve három óráig sötétség támadt az egész földön.46 Három óra tájban Jézus hangosan felkiáltott: Éli, éli, lámá sabaktáni, azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?47 Néhányan az ott állók közül, akik hallották ezt, így szóltak: Illést hívja.48 Egyikük azonnal elfutott, hozott egy szivacsot, megtöltötte ecettel, nádszálra tűzte, és inni adott neki.49 De a többiek ezt mondták: Hagyd csak, lássuk, eljön-e Illés, hogy megmentse őt.50 Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.51 És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak.52 A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste.53 Ezek kijöttek a sírokból, és Jézus feltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek.54 Amikor pedig a százados és akik vele őrizték Jézust, látták a földrengést és a történteket, nagyon megrémültek, és így szóltak: Bizony, Isten Fia volt ez!55 Volt ott sok asszony is, akik távolról figyelték mindezt. Ezek Galileából követték Jézust, hogy szolgáljanak neki.56 Közöttük volt a magdalai Mária és Mária, Jakab és József anyja, valamint Zebedeus fiainak anyja.57 Amikor beesteledett, eljött egy Arimátiából való gazdag ember, név szerint József, aki maga is tanítványa volt Jézusnak.58 Elment Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét. Akkor Pilátus megparancsolta, hogy adják ki neki.59 József elvitte a holttestet, tiszta gyolcsba göngyölte,60 és elhelyezte a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott. A sír bejáratához egy nagy követ hengerített, és elment.61 Ott volt pedig a magdalai Mária és a másik Mária, akik a sírral szemben ültek.62 Másnap pedig, szombaton, összegyűltek a főpapok és a farizeusok Pilátusnál,63 és így szóltak: Uram, eszünkbe jutott, hogy ez a csaló még életében ezt mondta: Három nap múlva feltámadok!64 Ezért parancsold meg, hogy őrizzék a sírt a harmadik napig, nehogy tanítványai odamenjenek, és ellopják őt, azután azt mondják a népnek: Feltámadt a halottak közül! Ez az utóbbi csalás rosszabb lenne az előzőnél.65 Pilátus azonban ezt válaszolta: Van őrségetek, menjetek, őriztessétek ti, ahogyan tudjátok!66 Ők pedig elmentek, lepecsételték a követ, és őrséggel őriztették a sírt.
