13 A sokaságból így szólt hozzá valaki: Mester, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!14 De ő így válaszolt: Ember, ki tett engem bíróvá fölöttetek, hogy megosszam az örökséget?15 Azután ezt mondta nekik: Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg.16 Aztán példázatot mondott nekik: Egy gazdag embernek bő termést hozott a földje.17 Így gondolkozott magában: Mit tegyek? Nincs hova betakarítanom a termésemet.18 Majd így szólt: Ezt teszem: lebontom a csűreimet, nagyobbakat építek, oda gyűjtöm be minden gabonámat és javamat,19 és ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!20 Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?21 Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag.22 Tanítványaihoz pedig így szólt: Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek,23 mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál.24 Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis táplálja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál!25 De aggódásával ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy perccel is?26 Ha tehát a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért aggódtok a többi miatt?27 Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik.
