3 Azután a víz egyre jobban visszahúzódott a földről, és százötven nap múlva leapadt a víz.4 A bárka pedig a hetedik hónap tizenhetedik napján megfeneklett az Ararát hegységben.5 A víz állandóan fogyott a tizedik hónapig. A tizedik hónap első napján láthatókká váltak a hegyek csúcsai.6 Negyven nap múlva kinyitotta Nóé a bárka ablakát, amelyet csinált,7 és kiengedett egy hollót. Az újra meg újra kirepült és visszatért, amíg föl nem száradt a víz a földről.8 Kiengedett egy galambot is, hogy lássa: vajon leapadt-e a víz a föld színéről.9 De a galamb nem tudott leszállni, ezért visszatért hozzá a bárkába. Víz borította ugyanis az egész földet. Ő pedig kinyújtotta a kezét, megfogta, és bevette magához a bárkába.10 Várakozott még újabb hét napig, és ismét kiengedte a galambot a bárkából.11 Estére megjött hozzá a galamb, és íme, már egy leszakított olajág volt a csőrében. Ebből tudta meg Nóé, hogy leapadt a víz a földről.12 Várakozott még újabb hét napig, és kiengedte a galambot, de az már nem tért vissza hozzá.13 A hatszázegyedik esztendőben az első hónap első napjára fölszáradt a víz a földről. Ekkor Nóé eltávolította a bárka fedelét, és látta, hogy már fölszáradt a föld.14 A második hónap huszonhetedik napjára felszikkadt a föld.
