Nyugaton felszálló felhők

A széles tengerparti horizont esti fényben izzik, miközben felhők gyülekeznek a tenger fölött, és egy fa elágazó sziluettje keretezi a partot. A jelenet a teremtés egyszerű jeleire irányítja a figyelmet: a szélre, a vízre, az égre és a változó mennyboltra. A Luke 12:54-ben Jézus a sokaságnak arról beszél, hogy amikor látják, amint nyugaton felhő támad, felismerik, hogy eső közeleg; az időjárás ismerős nyelvét használja arra, hogy hallgatóit lelki megkülönböztetésre hívja. Ez a kép ugyanezt az elmélkedő tanítást hordozza, és a virrasztásról, a bölcsességről, valamint arról való elgondolkodásra hív, ahogyan Isten teremtett világa tanítja azokat, akiknek van szemük a látásra.