Történelmi egyetemi kápolna óratoronnyal

Egy méltóságteljes téglából épült egyetemi kápolna emelkedik a mélykék ég alatt; íves portikusa, fehér oszlopai, óraszámlapja és kupolája történelmi istentiszteleti hely jellegét kölcsönzik az épületnek. Diákok gyülekeznek a bejárat közelében, a szent teret az akadémiai élet és a közösségformálódás ritmusába helyezve. Az építészet olyan kápolnát idéz, amelyet imádságra, istentiszteletekre, ünnepi gyűlésekre és keresztény oktatásra használnak egy főiskolai vagy egyetemi campuson.

A kép természetesen kapcsolódik Jézus szavaihoz: „Az én házamat imádság házának nevezik”, hangsúlyozva a templomépületet mint a nyilvános életben megjelenő istentisztelet látható tanúságtételét. Nyitott ívei a közös összegyülekezésről, az áhítatról és a keresztény intézményeknek az elmék és szívek formálásában betöltött szerepéről való elmélkedésre hívnak.