1 Salamon veje lett a fáraónak, Egyiptom királyának, mert elvette a fáraó leányát. Dávid városába vitte, míg be nem fejezte palotájának, az Úr házának és a Jeruzsálemet körülvevő várfalnak az építését.2 A nép akkor még az áldozóhalmokon áldozott, mert addig még nem építettek házat az Úr nevének.3 Salamon szerette ugyan az Urat, és apjának, Dávidnak a rendelkezései szerint élt, de ő is az áldozóhalmokon mutatott be áldozatot.4 A király Gibeónba szokott elmenni, hogy ott áldozzék, mert ez volt a legnagyobb áldozóhalom. Egyszer ezer égőáldozatot mutatott be Salamon azon az oltáron.5 Akkor éjjel megjelent Gibeónban az Úr Salamonnak álmában, és ezt mondta Isten: Kérj valamit, én megadom neked!6 Salamon ezt felelte: Te nagy szeretettel bántál szolgáddal, Dáviddal, az én apámmal, ahogyan ő is hűségesen, igazán és egyenes szívvel élt előtted. Ezt a nagy szeretetet megtartottad iránta, és fiút adtál neki, aki a trónján ül ma is.7 Most pedig, Uram, Istenem, apám, Dávid után királlyá tetted a te szolgádat. De én még egészen fiatal vagyok, nem értek a kormányzáshoz.8 És a te szolgád választott néped között van, amely olyan nagy nép, hogy meg sem lehet számolni; nem lehet számba venni sokasága miatt.9 Adj azért a te szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet, különbséget téve a jó és a rossz között. Ki tudná különben kormányozni a te nagy népedet?!10 Tetszett az Úrnak, hogy ezt kérte Salamon.11 Azért ezt mondta neki Isten: Mivel ezt kérted, és nem kértél magadnak hosszú életet, nem kértél gazdagságot, és nem kérted ellenségeid életét, hanem értelmet kértél, hogy törvényemnek engedelmeskedve tudj kormányozni,12 ezért teljesítem kérésedet: olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, hogy hozzád fogható nem volt előtted, és nem támad utánad sem.13 Sőt azt is megadom neked, amit nem kértél: olyan gazdagságot és dicsőséget is adok egész életedben, hogy nem lesz hozzád fogható senki a királyok között.14 Ha az én utaimon jársz, és megtartod rendelkezéseimet és parancsolataimat, ahogyan apád, Dávid tette, akkor hosszú életet adok neked.15 Azután fölébredt Salamon, és látta, hogy álmodott. Amikor visszament Jeruzsálembe, odaállt az Úr szövetségládája elé, és égőáldozatokat mutatott be, békeáldozatokat készített, és udvari embereinek lakomát rendezett.16 Abban az időben elment két parázna nő a királyhoz, és elébe járult.17 Az egyik nő ezt mondta: Kérlek, uram, én ezzel a nővel egy házban lakom, és én ott szültem nála abban a házban.18 Három nappal azután, hogy szültem, ez a nő is megszült. Csak magunk voltunk a házban, nem volt velünk senki idegen; kettőnkön kívül senki sem volt a házban.19 De egy éjjel meghalt ennek a nőnek a fia, mert ráfeküdt.20 Fölkelt erre éjfélkor, elvette mellőlem a fiamat, amíg a te szolgálóleányod aludt, és a keblére fektette, az ő halott fiát pedig az én keblemre fektette.21 Amikor reggel fölkeltem, hogy megszoptassam a fiamat, láttam, hogy halott. De amikor reggel jól megnéztem, kiderült, hogy nem az a fiú volt, akit én szültem.22 Ekkor a másik nő ezt mondta: Nem úgy van! Az én fiam él, a te fiad az, aki meghalt! Amaz viszont ezt mondta: Nem igaz! A te fiad halt meg, és az én fiam az, aki él! Így vitatkoztak a király előtt.23 Akkor ezt mondta a király: Ez azt állítja: az én fiam él, a te fiad halt meg. Amaz meg ezt mondja: nem igaz, a te fiad halt meg, és az én fiam az, aki él.24 Hozzatok hát ide egy kardot! – mondta a király. Oda is hoztak egy kardot a királynak,25 a király pedig megparancsolta: Vágjátok ketté az élő gyermeket, és adjátok oda egyik felét az egyiknek, másik felét a másiknak!26 Ekkor azt mondta az élő gyermek anyja a királynak, mivel megesett a szíve a fián: Kérlek, uram, adjátok neki inkább az élő gyermeket, csak meg ne öljétek! A másik azonban ezt mondta: Ne legyen se az enyém, se a tiéd, vágjátok ketté!27 Ekkor megszólalt a király, és ezt mondta: Adjátok annak az élő gyermeket, és ne öljétek meg, mert ő az anyja!28 Egész Izráel meghallotta ezt az ítéletet, amelyet a király hozott, és félelemmel tekintettek a királyra, mert látták, hogy isteni bölcsesség van benne, és azzal szolgáltat igazságot.
1 Kings
1 Amikor Salamon befejezte az Úr templomának és a királyi palotának az építését és mindazt, amit még kívánt és meg akart csináltatni,2 megjelent az Úr Salamonnak másodszor is úgy, ahogyan Gibeónban megjelent neki.3 Ezt mondta neki az Úr: Meghallgattam imádságodat és könyörgésedet, amelyet elém tártál. Megszentelem ezt a templomot, amelyet építettél, hogy itt legyen az én nevem mindörökké; itt lesz a szemem és a szívem is mindenkor!4 És ha előttem jársz, ahogyan apád, Dávid is tette, tiszta szívvel és őszintén, és megteszel mindent, amit megparancsoltam neked, megtartva rendelkezéseimet és törvényeimet,5 akkor állandóvá teszem királyi trónodat Izráelben örökké, ahogyan megígértem apádnak, Dávidnak: Nem vesznek ki utódaid Izráel trónjáról.6 Ha azonban konokul elfordultok tőlem, ti és utódaitok, és nem tartjátok meg parancsolataimat és rendelkezéseimet, amelyeket elétek tártam, hanem más isteneket tiszteltek és azokat imádjátok,7 akkor kiirtom Izráelt arról a földről, amelyet nekik adtam, ezt a templomot, amelyet nevemnek szenteltem, elvetem színem elől, Izráelt pedig példálózva, maró gúnnyal emlegetik majd minden nép között.8 És bármilyen felséges is ez a templom, mégis, aki csak elmegy majd mellette, elborzadva szisszen föl, és ezt kérdezi: Miért bánt el így az Úr ezzel az országgal és ezzel a templommal?9 Akkor majd ezt fogják felelni: Azért, mert elhagyták az Urat, az ő Istenüket, aki őseiket kihozta Egyiptomból, és más istenekhez ragaszkodtak, azokat imádták, és azokat tisztelték. Ezért hozta rájuk az Úr mindezt a veszedelmet.10 Miután eltelt az a húsz esztendő, ameddig Salamon ezt a két házat, az Úr templomát és a királyi palotát fölépítette,11 mialatt Hírám, Tírusz királya annyi cédrusfát, ciprusfát és aranyat szállított Salamonnak, amennyit csak kívánt, Salamon király húsz várost adott Hírámnak Galilea földjén.12 Amikor azonban Hírám elment Tíruszból, hogy megnézze a városokat, amelyeket Salamon adott neki, nem volt megelégedve velük.13 Ezért azt mondta: Miféle városokat adtál nekem, testvérem?! Ezért nevezik azokat Kábúl földjének mindmáig.14 Pedig Hírám százhúsz talentum aranyat küldött a királynak.15 Ilyen kényszermunkát vetett ki Salamon király, hogy megépíthesse az Úr templomát és a maga palotáját meg a Milló-erődöt és Jeruzsálem várfalát, továbbá Hácórt, Megiddót és Gézert.16 Fölvonult ugyanis a fáraó, Egyiptom királya, elfoglalta és fölperzselte Gézert, a városban lakó kánaániakat pedig legyilkolta, majd leányának, Salamon feleségének adta nászajándékul.17 Ezért építette föl Salamon Gézert, továbbá Alsó Bét-Hórónt,18 Baalátot és Tadmórt az ország puszta részén,19 az összes raktárvárost, amely Salamoné volt, a harci kocsik és lovak városait, és amit csak építeni kívánt Salamon Jeruzsálemben, a Libánonon és birodalma egész területén.20 Mindazokat, akik az emóriak, a hettiták, a perizziek, a hivviek és a jebúsziak népéből megmaradtak, akik tehát nem Izráel fiai közül valók voltak,21 meg fiaikat, akik utánuk az országban megmaradtak, mert nem tudták kiirtani őket Izráel fiai, Salamon kényszermunkásokká tette; azok még ma is.22 Izráel fiai közül azonban senkit sem kényszerített Salamon rabszolgasorba; ők harcosok voltak, udvari emberei, vezérei, tisztjei meg harci kocsijainak és kocsihajtóinak a parancsnokai.23 Azok a munkavezetők, akik Salamon munkáit irányították, ötszázötvenen voltak; ők végeztették a munkát a néppel.24 Amikor a fáraó leánya fölment Dávid városából abba a palotába, amelyet Salamon épített neki, akkor építette meg a Milló-erődöt is.25 Salamon évenként háromszor mutatott be égőáldozatokat és békeáldozatokat azon az oltáron, amelyet az Úrnak építtetett, és azon füstölögtetett az Úr színe előtt, miután befejezte a templomépítést.26 Hajókat is csináltatott Salamon király Ecjón-Geberben, amely Élót mellett a Vörös-tenger partján, Edóm földjén van.27 És elküldte Hírám a hajókon Salamon szolgáival együtt a maga szolgáit, akik hajósok voltak, és ismerték a tengert.28 Eljutottak Ófírba; hoztak onnan négyszázhúsz talentum aranyat, és elvitték Salamon királynak.
2 Chronicles
1 Salamonnak, Dávid fiának a királyi hatalma megerősödött, mert Istene, az Úr vele volt, és egyre nagyobbá tette.2 Összehívta Salamon egész Izráelt, az ezredeseket, a századosokat, a bírákat és egész Izráel minden főemberét, a családfőket,3 és elment Salamon az egész gyülekezettel együtt a gibeóni áldozóhalomra, mert ott volt Isten kijelentésének a sátra, amelyet Mózes, az Úr szolgája készíttetett a pusztában.4 Az Isten ládáját Dávid már fölvitette Kirjat-Jeárímból, amikor helyet készített annak, ugyanis egy sátrat állíttatott föl neki Jeruzsálemben,5 a rézoltár azonban, amelyet Becalél, Úrí fia, Húr unokája készített, még ott állt az Úr hajléka előtt. Ezt kereste föl Salamon és a gyülekezet.6 Fölment tehát Salamon az Úr színe előtt álló rézoltárhoz, amely a kijelentés sátránál volt, és ezer égőáldozatot mutatott be rajta.7 Azon az éjszakán megjelent Isten Salamonnak, és ezt mondta neki: Kérj valamit, én megadom neked!8 Salamon ezt felelte Istennek: Te nagy szeretettel bántál apámmal, Dáviddal, és engem tettél utána királlyá.9 Most pedig, Uram, Istenem, váljék valóra apámnak, Dávidnak adott ígéreted, mert te tettél engem e nép királyává, akik oly sokan vannak, mint a föld pora.10 Adj azért nekem bölcsességet és értelmet, hogy tudjam ennek a népnek az ügyeit intézni. Különben ki tudná kormányozni a te nagy népedet?11 Isten ezt felelte Salamonnak: Mivel ez a szíved vágya, és nem gazdagságot, vagyont vagy dicsőséget kértél, nem is gyűlölőid életét vagy hosszú életet, hanem bölcsességet és értelmet, hogy kormányozni tudd népemet, amelynek a királyává tettelek,12 ezért megadom neked a bölcsességet és az értelmet, sőt olyan gazdagságot, vagyont és dicsőséget is adok neked, amelyhez fogható nem volt és nem is lesz egy királynak sem, sem előtted, sem utánad.13 Azután visszament Salamon Jeruzsálembe a gibeóni áldozóhalomról, a kijelentés sátra elől, és uralkodott Izráelen.14 Gyűjtött Salamon harci kocsikat és lovasokat. Ezernégyszáz harci kocsija és tizenkétezer lova lett, amelyeket a harci kocsik városaiba rendelt és a király mellé, Jeruzsálembe.15 A király elérte, hogy annyi lett Jeruzsálemben az ezüst és az arany, mint a kő, és annyi lett a cédrus, mint amennyi vadfügefa van az alföldön.16 Salamonnak Egyiptomból, méghozzá Kevéből hozták a lovakat, a király kereskedői szerezték azokat Kevéből megszabott áron:17 egy harci kocsit hatszáz sekel ezüstért hoztak Egyiptomból, egy lovat pedig százötvenért. Ugyancsak az ő közvetítésükkel szállították tovább ezeket a hettita királyoknak és az arám királyoknak.18 Salamon megparancsolta, hogy építsenek házat az Úr nevének tiszteletére, neki magának pedig egy királyi palotát.
