12 Azután Salamon ült apjának, Dávidnak a trónjára, és uralma nagyon megerősödött.
Daniel
25 Az írás, amely oda van írva, így hangzik: mené mené tekél ú-parszín.26 A szavak magyarázata pedig ez: A mené azt jelenti, hogy számba vette Isten királyságodat, és véget vet annak.27 A tekél azt jelenti, hogy megmért téged mérlegen, és könnyűnek talált.
Daniel
24 Erre a király nagyon megörült, és megparancsolta, hogy húzzák ki Dánielt a veremből. Ki is húzták Dánielt a veremből, és egyetlen sérülést sem találtak rajta, mert hitt Istenében.
Ezra
1 Ekkor Dárius parancsot adott, hogy nézzenek utána ennek a levéltárban, ahol a kincseket szokták elhelyezni Babilóniában.2 És találtak Ahmetá várában, Média tartományában egy irattekercset, amelyre ez volt följegyezve emlékeztetőül:3 „Círus király uralkodásának első évében parancsot adott Círus király Isten jeruzsálemi házára nézve: Építsék fel azt a templomot, legyen olyan hely, ahol áldozatokat mutatnak be! Maradjanak meg régi alapjai! Legyen a magassága hatvan könyök, szélessége is hatvan könyök!4 Három sor legyen kőtömbökből, és egy sor fából. A költségeket a királyi palota fedezze!5 Sőt Isten házának az arany- és ezüstedényeit is, amelyeket Nebukadneccar hozott el a jeruzsálemi templomból, és vitt Babilonba, vigyék vissza, hadd kerüljenek újra a helyükre, a jeruzsálemi templomba, és helyezzék el azokat az Isten házában.”6 Most azért Tattenaj, a Folyamon túli tartomány helytartója, Setar-Bóznaj és hivatalnoktársaik, a Folyamon túli tisztviselők, tartsátok távol tőlük magatokat!7 Hagyjátok, hogy a zsidók helytartója és a véneik Isten házán munkálkodjanak, és fölépíthessék Isten házát a régi helyén!8 Arra is parancsot adok, hogy mit kell tennetek a zsidók véneinek támogatására Isten házának az építésében: a király jövedelméből, a Folyamon túli adóból pontosan adják meg a költségeket ezeknek a férfiaknak, hogy ne legyen fennakadás.9 Adják meg nekik napról napra hiánytalanul, amire még szükség van: bikákat, kosokat és bárányokat égőáldozatul a menny Istenének, továbbá búzát, sót, bort és olajat a jeruzsálemi papok rendelkezése szerint,10 hogy mutassanak be kedves illatú áldozatot a menny Istenének, és imádkozzanak a királynak és fiainak az életéért.11 Arra is parancsot adok, hogy ha valaki ezt a rendeletet megszegi, annak a házából vegyenek ki egy gerendát, állítsák fel, őt pedig szegezzék fel rá, és a házát tegyék szemétdombbá emiatt.12 Az az Isten pedig, akinek ott lakik a neve, pusztítson el minden olyan királyt és népet, aki arra vetemedik, hogy megszegve ezt a rendeletet lerombolja Istennek ezt a házát Jeruzsálemben! Én, Dárius adtam ezt a parancsot, pontosan végre kell hajtani!13 Akkor Tattenaj, a Folyamon túli tartomány helytartója és Setar-Bóznaj meg hivatalnoktársaik pontosan végrehajtották azt a rendeletet, amelyet Dárius király kiadott.14 Így a júdai vének sikeresen folytatták az építkezést Haggeus prófétának és Zakariásnak, Iddó fiának a próféciái szerint. Be is fejezték az építkezést, ahogyan Izráel Istene megparancsolta, és Círus, Dárius meg Artahsasztá perzsa királyok elrendelték.15 Dárius király uralkodásának hatodik évében, adár hónap harmadik napjára készítették el a templomot.16 Akkor Izráel fiai, a papok, a léviták meg a többiek, akik a fogságból hazatértek, örvendezve megünnepelték Isten házának a fölszentelését.17 Isten házának a fölszentelésekor száz bikát, kétszáz kost és négyszáz bárányt mutattak be áldozatul, tizenkét kecskebakot pedig vétekáldozatul egész Izráelért, Izráel törzseinek a száma szerint.18 Azután Isten szolgálatába állították Jeruzsálemben a papokat rendjeik szerint és a lévitákat osztályaik szerint, ahogyan meg van írva Mózes könyvében.19 A fogságból hazatértek ezután megtartották a páskát az első hónap tizennegyedik napján.20 Mert a papok és a léviták egy emberként megtisztították magukat, mindnyájan tiszták lettek, és levágták a páskabárányt mindazoknak, akik a fogságból hazatértek, szolgatársaiknak, a papoknak és önmaguknak.21 És megették azt a fogságból hazatért izráeliek meg mindazok, akik hozzájuk csatlakozva elkülönültek az ország pogány népeinek a tisztátalanságától, és az Úrhoz, Izráel Istenéhez folyamodtak.22 Megtartották a kovásztalan kenyerek ünnepét is hét napon át örvendezve, mert megörvendeztette őket az Úr azzal, hogy hozzájuk fordította Asszíria királyának a szívét, az pedig támogatta őket, hogy dolgozhassanak Istennek, Izráel Istenének a házán.
